Hermész, nem tudni hogyan, de az egész igazságot felfedte.
Ezt írják sok helyen a Corpus Hermeticum gyűjteményről, amelyet Hermész Triszmegisztosz nevéhez társítanak. Az első részben Poimandrész, az isteni értelem (Nous) feltárja Hermész előtt, hogyan keletkezett a világ, az ember, valamint hogyan térhet vissza az isteni természethez.
Hermész csendben elmélkedik a létezésről (a csend hangja!), amikor megjelenik előtte egy hatalmas lény, aki magát Poimandrésznak nevezi.
Mit akarsz hallani és látni, megtanulni és megérteni?
Kérdezi Poimandrész. Hermész meg akarja ismerni a létezőket. Meg akarja érteni a természetüket és meg akarja ismerni Istent.
Nehéz kérdések, kérések ezek. Oly sokan és oly sokszor próbálták már megválaszolni mindezt. Itt azonban Poimandrész feltárja a hermetikus hagyomány válaszát ezekre a kérdésekre. Hermész először egy határtalan fényt lát. Ez a fény az isteni természet. A fény alatt megjelenik egy sötét, nedves természet (physis – a fizikai világ), ahonnan hang és mozgás jön létre.
A fényből egy szó (Logos) szép ki. A Logos, az isteni szó vagy teremtő értelem gondolata meglepően sok vallásban és filozófiai rendszerben megjelenik. Más néven, más formában, de újra és újra találkozunk vele.
Ezután szétvált a természet, a könnyű dolgok felemelkedtek, míg a nehezek lesüllyedtek. Ez alkotta meg a világ struktúráját. Az isteni értelem létrehozza a kozmosz rendjét. Ekkor jönnek létre a szférák, az égi körforgás, valamint a csillagok mozgása.
Poimandrész szerint ezután jelenik meg az ember. Az isteni értelem létrehoz egy különleges lényt, ez az ember. Az ember nem egy fizikai ember, ahogy a mai értelemben használjuk a szót. Ez az ember az isteni értelem képmása, határtalan, tiszta és uralma van a természet felett. Képes látni az egész kozmoszt. Az ember meglátja a természet világát, megszereti a természet szépségét, majd egyesül vele.
Ekkor az ember testet vesz fel. Megszületik az ember kettős természete, hiszen
- halandó a teste, amely a természet, a fizikai világ része
- halhatatlan az értelem, hiszen az isteni viág része
Ennek következménye, hogy az ember
egyszerre földi és isteni.
Poimandrész elmagyarázza azt is, mi történik a halál után. Amikor az ember halandó teste elpusztul, jellemét átadja a daimónnak (egyfajta szellemi vezetőnek vagy közvetítő lénynek). Az áthalad a hét planetáris szférán keresztül. Végül a nyolcadik természetbe érkezik, ahol visszaszerzi saját hatalmát. A hét planetáris szférán túl helyezkedik el az úgynevezett nyolcadik természet, az Ogdoad, amely már nem az anyagi kozmosz része. A nyolcadik természet az isteni, tökéletes szellemi birodalom. Azon lelkek, akik a nyolcadik természetbe érkeznek, sorban az Atyához kerülnek és átadják magukat az Erőnek, maguk is Erővé válva újjászületnek Istenben.
Az ember nem egy bűnös lény, akit meg kell javítani. Sokkal inkább egy isteni eredetű lény, aki elfelejtette, hogy kicsoda.
Nem tanulnunk kell, csupán emlékeznünk.
Érdekes módon éveken át hallgattam a Tool Pneuma című számát anélkül, hogy értettem volna, miről szól. A Poimandres elolvasása után azonban hirtelen minden a helyére került. A dal szövegének központi gondolata szinte ugyanaz: az ember szellemi lény, aki elfelejtette saját természetét, és a felébredés valójában emlékezés.
Ha elolvastad ezt a bejegyzést, érdemes most végighallgatni a dalt!