Ami aránytalanul fáj

Valaki mond egy félmondatot. Nem is neked szánta, és másnapra valószínűleg elfelejti. Te viszont este még mindig ott tartasz vele. Lejátszod újra, kitalálod, mit kellett volna válaszolnod, aztán még egyszer, egy kicsit élesebben. Közben magad is érzed, hogy ez már sok. A mondat nem volt akkora. A visszhangja igen. Egy korábbi írásban arról volt szó, … Olvass tovább

A bölcsesség vándora

Kering egy gondolat: Oannész, a babiloni hagyományból; Thot, az egyiptomi istenek írnoka; Quetzalcóatl, a mezoamerikaiak tudásának istene. Talán már te is hallottál róla: egy vándorló lény, aki bejárta a világot. Amikor eltűnt, felbukkant máshol, más néven. De mi van akkor, ha nem is egy lény utazott, hanem ugyanaz a felismerés született meg újra és újra. … Olvass tovább

Ouroborosz – az örök visszatérés szimbóluma

Az ember hajlamos egyenes vonalban gondolkodni. Reggel felkelünk és haladunk a délután, az este felé. Beülünk az autóba és a kiinduló pontunkból eljutunk a célunkba. Kitűzünk egy célt, majd elérjük. Az univerzum azonban nem így működik. A dolgoknak nincs eleje és vége. A nappalt éjszaka követi, majd újra reggel. Az évszakok körbe-körbe haladnak. A lélek … Olvass tovább